Elhízás

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az elhízást betegségként tartja számon. Magyarországon - és számos más országban is - a túlsúlyos emberek száma évről évre nő, ez pedig maga után vonja a táplálkozási eredetű, szövődményként kialakuló betegségek számának növekedését.

A testsúlynövekedés összefügghet a genetikai hajlammal, a helytelen táplálkozási szokásokkal (túlzott energiafelvétel naponta), a mozgásszegény életmóddal, a dohányzás elhagyásakor jelentkező nassolással, a klimax időszakával. A túlsúly együtt járhat izületi betegséggel, a légzési funkció csökkenésével és pszichés zavarokkal. Nagyobb eséllyel alakulhat ki vastag-, és végbélrák, férfiaknál prosztatarák, nőknél petefészek- és mellrák. Az elhízás jelentkezhet különböző gyógyszerek mellékhatásaként (például antidepresszánsok, szteroidok) és lehet különböző megbetegedések kísérő tünete is (például pajzsmirigy-alulműködés). A szervezetben módosul, felborul az energiaháztartás egyensúlya, növekszik a táplálékfelvétel, és/vagy csökken az energialeadás.

A táplálkozáseredetű túlsúly vezető szerepet játszik az epekőbetegség, a 2-es típusú cukorbetegség, az érelmeszesedés, a szívinfarktus, a magas vérnyomás, szív- és keringési betegségek, magas vérzsírszintekkel (koleszterin, és triglicerid) járó kórképek kifejlődésében. Következménye még, hogy csökken a vérszérumban a HDL (jó, védő) koleszterin mennyisége. Az elhízás és az elhalálozás között határozott összefüggés van. 20-30 kg súlyfelesleg 45-70%-kal emeli meg a korai halál esélyét.

Bármilyen eredetű is a túlsúly - tehát ha betegség kísérő tünete is -, a napi energiafelvételt csökkenteni kell. A testtömegindex (Body Mass Index, BMI) a soványságról, a normál testsúlyról, illetve az elhízás mértékéről pontos útmutatást ad mindenkinek. Megmutatja, hogy kinek mennyi a súlyfeleslege és hány kilogramm leadásával érheti el az optimális testsúlyát.

Elhízásról akkor beszélünk, ha a testtömeg az optimális súlynál 20%-kal, kövérségről pedig akkor, ha férfiaknál 30%-kal, nőknél 25%-kal több. A felhalmozódott zsír nem csak a bőr alatti kötőszövetekben rakódik le, hanem egyes szervekben is (például a máj is elzsírosodhat). Elhízáskor a belső szervek több terhelésnek vannak kitéve, ennek az a következménye, hogy csökken vagy elégtelenné is válhat a működésük.

A testben lévő zsír eloszlása alapján kétféle típust különböztetünk meg. Körte típusúaknál a zsír lerakódása a csípőn és a combon látható, alma típusúaknál pedig a hason - gyomortájékon - található. Elsősorban az alma típusúaknál jelentkezik szövődményként a magas koleszterin- és triglicerid- és az alacsony HDL-szint. Az elhízást könnyebb megelőzni, mint gyógyítani, ezért ajánljuk mindenkinek a fogyókúrát.

A diétának alapvető szerepe van az elhízás kezelésében. A legmegfelelőbb egészségügyi szakemberek (orvos, dietetikus) segítsége mellett is csak akkor lehet a testsúly csökkenését elérni, ha a beteg megfelelő partner: komolyan veszi és betartja a javaslatokat. Célunk a testtömeg csökkentése és az elért súly megtartása.

- A fogyókúrás étrend összeállításakor először az elhízás mértékét (BMI) és a túlsúlyos ember alapanyagcseréjét kell meghatározni.
- Figyelembe kell venni a túlsúlyos ember életmódját, táplálkozási szokásait.
- Oda kell figyelni, hogy a fogyókúra idején se alakuljon ki tápanyaghiány, anyagcserezavar és ne legyen éhségérzete.
- Ha a napi étrend energiatartalma kisebb mint az elfoglaltsággal járó energiaszükséglet, akkor a szervezet a raktározott energiaforrást használja fel a szükséglet fedezésére. Így csökken a zsírszövetek mennyisége és a testsúly.

Forrás: Origo