De honnan a meggyíz?

A kereskedelemben kapható rágógumik döntően petrolkémiai úton előállított alapanyagokból készülnek.

Maga a gumimassza túlnyomórészt műanyag eredetű, poliizobutilén tartalmú. Ezen felül hozzávetőlegesen 50-60 % cukrot, valamint töltelékanyagot, mint például alumíniumoxidot, kovasavat vagy cellulózt tartalmaznak a különféle készítmények.

Adalékként szerepelnek még olyan komponensek is, melyek a puhaságot vagy a nedvességet szabályozzák, de antioxidánsok, színezékek, emulgeátorok, étkezési savak és aromák is kerülnek a gumimasszába.

Nem meglepő talán, hogy a gyümölcsízű rágógumik, így például a meggyes ízesítésű sem tartalmaz valódi gyümölcsöt. A rágógumik ízét ugyanis az élelmiszeriparban használatos aromaanyagok adják, melyek előállítása legnagyobb részben mesterséges úton történik.

Forrás: tudomany.ma.hu

A mai napig széles körben elterjedt tévhit, hogy a szívós és ragacsos állagú rágógumi ugyanúgy odatapad emésztőszerveink falához, ahogy például a szék aljához. Az emberek jelentős részének emlékeiben él az a gyerekkori figyelmeztetés: "Vigyázz, le ne nyeld a rágót, mert akár hét évig is benned marad!"

A gyakorlat azonban cáfolja ezt a sok országban elterjedt, de teljesen alaptalan mítoszt. Alig akad olyan rendszeresen rágózó fiatalabb vagy idősebb ember, aki néhanapján ne nyelt volna le már véletlenül egy-egy gömbölyűvé rágott rágógumit. Ehhez elég egy tanár váratlan fölbukkanása, egy jármű hirtelen rántása, vagy egy csuklás. Ha a lenyelt rágó tényleg évekig maradna az emésztőrendszerünkben, akkor sok gondot okozhatna, és rengeteg embernek kellene orvoshoz fordulnia a problémák miatt.

Szerencsére nem ez a helyzet, amint azt David Milov amerikai gyermek-gasztroenterológus (gyerekek gyomor-bélrendszeri betegségeivel foglalkozó orvos) is megerősíti. Gyomor- és béltükrözésekkor ugyan előfordul, hogy rágógumi-darabkákat látnak, de ezek legfeljebb egyhetes maradványok. Rodger Liddle gasztroenterológus szerint semmi sem marad hosszabb ideig (pláne évekig) az emésztőrendszerben, hacsak nem olyan nagy, hogy nem tud kijutni a gyomorból, illetve el nem akad valahol a belekben.

Mi történik akkor a lenyelt rágógumival? Semmi különös. Egyes összetevői, például az édesítőanyagok lebomlanak, a gumialap azonban szinte teljesen emészthetetlen. Az engedélyezett gumianyagok között megtalálható a hagyományos, növényi eredetű kaucsuk, amelyet a közép-amerikai bennszülöttek is rágtak, és a kevésbé hagyományos butil-gumi, amelyet például kerékpárbelsőkhöz is használnak.

Kevéssé meglepő módon az emberi szervezet nem sok mindent tud kezdeni ezekkel a rugalmas gumimasszákkal. A rágógumi meglehetősen ellenáll az emésztési folyamatoknak. Talán valamivel lassabban halad át az emésztőcsatornán, mint a legtöbb táplálék, de végül az emésztőtraktus normális perisztaltikus hullámai áthajtják a beleken és a salakanyaggal távozik a szervezetből.

Annak ellenére, hogy a rágógumi rendszerint minden baj nélkül áthalad az emberen, a rendszeres lenyelése már gondokat okozhat. A krónikus rágóguminyelés rossz szokása - különösen, ha más emészthetetlen tárgyak nyelésével társul - már okozott bélelzáródást, amelyet csak műtéttel lehetett orvosolni. Kedvenc rágnivalónk alkalmi, véletlenszerű lenyelésekor azonban nem kell megijedni és nem kell tartani ilyen drasztikus műtéti beavatkozástól. Egészséges emésztőrendszer ennél jóval nagyobb "falatokkal" is megbirkózik.

Forrás: eletmod.hu